Motorola ROKR E8: igazi rocksztár?
Fekete, minimalista formavilág, fektetett kijelző, érintésérzékeny billentyűzet és navigációs gyűrű.
Az amerikaiaknak mostanában nem megy olyan jól a szekere, mint anno, a V3 piacra dobásakor. Vannak azóta új darabok, de a Motorola szó hallatára továbbra is mindenkinek a „penge" modellek jutnak az eszébe. Hosszas habozás és dizájnra épített telefonok után a gyártó vége elért oda, hogy azokat a területeket vegye célba, amelyek a legnagyobb sikerrel kecsegtetnek. Ezek a zene és a fotózás. Az előbbihez itt van a ROKR E8, amely egyedi formavilágával talán képes megváltoztatni ezt a beidegződést. Utóbbihoz pedig a Motozine ZN5, amelyet szintén hamarosan vendégül látunk szerkesztőségünkben egy kis ismerkedésre.
Fekete, mint az éjszaka
A Motorola ROKR E8 csak első ránézésre tűnik túlságosan szélesnek. Kézbe véve kényelmesen használható, nincs az az érzés, hogy mindjárt kiesik a kezünkből. Ez a gumírozott hátlapnak tudható be, az előlap azonban ennek szöges ellentéte: csúszós, fényes, ujjlenyomat vételére alkalmas felület (bűnözők kerüljék!). A telefon egyik érdekessége, hogy a fed- és hátlap egymáshoz képest el van csúsztatva, oldalról nézve leginkább egy paralelogrammára hasonlít. Az E8 mindössze két csatlakozóval rendelkezik, amelyeket jól illeszkedő ajtócskák takarnak el.
A miniUSB csatlakozó egyaránt szolgál a telefon töltésére (Halleluja! - a szerk.) és a számítógéppel való szinkronizálására, a fülhallgató-aljzat, pedig úgy áll ki a telefon tetejéből, mint Tom macska fején a púp, amikor Jerry egér jól fejbe vágja. A külső teljesen egyszínű, csak készülék oldalán elhelyezkedő gombok és Motorola emblémák ezüstje töri meg a fekete dominanciáját. A fektetett, 2 hüvelykes kijelző 320x240 pixel felbontású és 262 000 színárnyalat megjelenítésére alkalmas. A képernyő éles, színei élénkek és napfényben is jól leolvasható. Kicsit lehetne nagyobb, de billentyűzet mérete miatt nem fért volna el méretesebb megjelenítő.
Itt a gomb, hol a gomb?
Na, de hol a billentyűzet, rajta a számokkal és betűkkel? Sehol! A készülék eleje ugyanis egybefüggő, sík felület, a tasztatúra pedig érintés érzékeny, így csak akkor bújik elő rejtekéből, ha működik a háttérvilágítás. A felület valójában nem is érintésre, hanem kisebb erejű nyomásra reagál, mintha egy hagyományos telefonon nyomkodnánk a gombokat, de mégsem. Az általunk kiválasztott gomb „megnyomásakor" a mobil finom rezgéssel nyugtázza tettünk - amúgy a billentyűzet teljesen jól működik, egyszer sem nyomtunk félre és SMS-t sem nehéz vele írni. A billentyűzet másik, nem hagyományosnak mondható funkciója, hogy mindig csak az adott menühöz szükséges gombokat varázsolja elő. Zenelejátszó bekapcsolásakor eltűnnek a számok és előtűnnek az MP3-lejátszókról oly jól ismert lejátszás/szünet, következő vagy előző zeneszámra léptető gombok. Képek nézegetésekor is hasonló játszódik le: ilyenkor a kép nagyításához és kicsinyítéséhez használatos ikonok jelennek meg a billentyűzeten.
A menüben való navigáláshoz két megoldás közül is választhatunk. Az egyik a hagyományos ötirányú navigációs felület (D-pad), a másik meg a FastScroll elnevezésű navigációs tárcsa, amely hasonlít az Apple iPod lejátszókon található megoldáshoz. Ezen az érintés érzékeny gyűrűn ujjunkat végighúzva tudunk lépegetni a menüben, de máshol is hasznát vesszük - erről később. A FastScroll nem mindig működik tökéletesen, ezért a türelmetlenebbeknek ajánljuk inkább a D-padot. Az E8 baloldalán található a hangerőszabályzó és a kamera gyors gombja, a jobbon meg a billentyűzár és kikapcsoló csúszka kombója. Minden telefonra ilyen kéne, csak eltolom és kész - nincs szükség mindenféle billentyűzár-kombinációt megjegyezni (*+OK gomb vagy # hosszan nyomva). Alul csak egy gravírozott ROKR lógó található a mikrofon nyílása mellett.
A cikk még nem ért véget, kérjük lapozzon>>>



tompo
2010-05-31 13:56:52