Törpék harca: Atom vs. Nano
A netbookok sikerével eljött az alaplapi chipsetek piacáról kiszorult VIA nagy lehetősége. Képes felvenni a versenyt az Intellel egy olyan játékban, amelyben az mindig is jó volt? Tesztünkből kiderül!
A VIA még 2001-ben jött rá, hogyan tud erényt kovácsolni abból, hogy processzorai nem éppen a pajtát lángba borító teljesítményükről híresek, viszont cserébe nem is fogyasztanak túl sokat, és nem is melegszenek. Ha marketing nyelven cool and quiet, vagyis kevéssé melegedő és halk hűtéssel is működő, apró, mindössze 17×17 centiméteres alaplapokra integrálják őket, akkor eszményi alapot képeznek beágyazott rendszerekhez. Persze akkoriban még senki sem hívta így ezeket, egyszerűen csak egészen váratlan helyeken bukkantak fel a VIA apróságai - a jegykiadó automatáktól kezdve a pénztárgépeken át a buszokba épített szórakoztató rendszerig találkozhattunk velük.
Idén tavasszal következett be, hogy a piacot uraló processzorgyártónak olyan CPU-val kellett kijönnie, amely egészen hasonló erényeket csillogtat meg: nem melegszik, nem fogyaszt sokat, nem kell hozzá izmos hűtés. Igen, az Intel Atomra volt szükség, mert mi felhasználók imádjuk a netbooknak keresztelt, apró, szexi, szeretni való, de csak a klasszikus noteszgép-feladatokra alkalmas szerkentyűket.
A piacon ebben a szegmensben egyeduralkodónak tekinthető az Intel, hiszen az AMD-nek egyszerűen nincs semmije, amivel beszállhatna a versenybe. A százdolláros OLPC laptop szívét is adó AMD Geode fájdalmasan túlhaladott, és teljesítménye egyszerűen nem elég ahhoz, hogy legalább a Windows XP kereskedelmi változata, illetve az arra készült kereskedelmi szoftverek fussanak rajta. A nemrégiben hajánál fogva előhúzott, csökkentett órajelű Athlon 64-es ötlet sem működik a gyakorlatban, hiszen a cég nem tud melléállítani ütőképes lapkakészletet. (Arról már nem is beszélve, hogy ez a CPU sokkal nagyobb az Atomnál, és igencsak körülményes lenne az olyan apró eszközökben, vagyis a hasonló processzorok természetes közegéban alkalmazni, mint a netbookok, a nettopok, a MID-ekés az UMPC-k.)
Arra mégis van esély, hogy az Intel Atomjának egyeduralkodása véget érjen. A VIA eddig is próbálkozott azzal, hogy túlhaladottnak tekinthető C7 processzorának mobilváltozatát netbookokba értékesítse az OEM-eknek. A CPU teszi is a dolgát, de közel sem azzal a magától értetődő lelkesedéssel, mint ahogy az Intel Atomok dolgoznak ebben a munkakörben. A VIA-nak már egyébként is szüksége volt egy újabb processzorra, ami - véletlenül, vagy készakarva - tökéletes a netbookokhoz is.
